Hitek és tévhitek - Tudják-e a britek, hogy mire szavaznak?

Az áruházak polcaira csak meghatározott görbületű banán kerülhet, a bárpincérnők pedig nem hordhatnak mélyen kivágott munkaruhát az Európai Unió előírásai miatt - egyebek mellett ilyen közkeletű tévhiteket tárt fel az Ipsos MORI közvélemény-kutató cég, amely annak igyekezett utánajárni, hogy tudják-e pontosan a brit választók, mire is voksolnak az EU-tagságról jövő csütörtökre kiírt népszavazáson.

A Financial Times című londoni gazdasági napilap megbízásából elvégzett országos felmérés kimutatta, hogy a brit mindennapokat meghatározó komolyabb ügyekben is jelentősen eltér a közhiedelem a valóságtól.

Az Ipsos MORI vizsgálata szerint a brit választók 15 százaléka legalább egy EU-tévhitben szilárdan hisz. Ezek közé tartozik a banán előírt görbülete és a bárpincérnők megengedett maximális dekoltázsa mellett az, hogy az Európai Unió betiltotta a brit turistalátványosságokról készített fotók feltöltését a közösségi portálokra, és nem engedélyezi a corgi kutyák további tenyésztését.

A nagy többségükben monarchista britek számára ez utóbbi különösen érzékeny téma (lenne, ha igaz lenne), hiszen köztudomású, hogy a 90 esztendős II. Erzsébet királynő kedvenc kutyája a corgi. A X. század óta tenyésztett, apró termetű walesi terelőkutyákból folyamatosan egész falkányi ugrál az uralkodó körül, bár - tekintettel saját hajlott korára - most már nem pótolja újakkal az élők sorából távozó kedvenceket.

Erzsébet még hercegnőként, 18. születésnapjára, 1944-ben kapta szüleitől az első corgit, Susant. A "dinasztiaalapító" olyan megbecsülésnek örvendett, hogy 1947-ben kötött frigyük után még nászútjukra is elkísérhette a későbbi uralkodót és férjét, Fülöp edinburghi herceget.

A bevándorlásról - a jövő heti népszavazást meghatározó egyik legfőbb kérdéskörről - a közvélekedés szintén meglehetősen messze áll a valóságtól.

A vizsgálat adatai szerint a brit választók háromszorosan becsülik túl a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok    számát: a válaszok átlaga alapján úgy tartják, hogy a brit lakosság 15 százalékát az uniós társállamokból betelepültek alkotják. Ez - ha igaz lenne  - azt jelentené, hogy több mint 10 millió külföldi EU-polgár él Nagy-Britanniában, jóllehet a valós arány 5 százalék, és ennek alapján a tényleges szám 3,5 millió.

Az Ipsos MORI szakértőinek magyarázata szerint az emberek rendszerint túlbecsülik az olyan jelenségeket, amelyektől tartanak. A banán előírt görbületéről, a ruhakivágás maximális mértékéről és a corgik tenyésztésének betiltásáról terjengő hiedelmek háttere is hasonló: a "színes sztorikra" az emberek jobban emlékeznek, mint a száraz statisztikákra - hangsúlyozzák a közvélemény-kutató cég elemzői.

Nem jobb a brit közvélemény értesültsége az EU-tagság gazdasági tényeiről sem. A vizsgálat kimutatása szerint a brit választók 84 százaléka úgy tudja, hogy Nagy-Britannia az EU-költségvetés három legnagyobb befizető országa között van, jóllehet az első hármas mezőnyt Németország, Franciaország és Olaszország alkotja.

A britek ugyanakkor meredeken alábecsülik az EU-ból érkező befektetések értékét: a válaszok átlaga alapján a megkérdezettek szerint a brit gazdaságban végrehajtott működőtőke-beruházásoknak kevesebb mint a harmada érkezik az uniós társállamokból, jóllehet a valós arány csaknem 50 százalék.

A referendum kampányában rendre visszatérő téma az EU demokratikus elszámoltathatósága. A felmérés szerint azonban a briteket jórészt hidegen hagyja, hogy ki képviseli őket a választott uniós törvényhozásban: a megkérdezetteknek mindössze 5 százaléka tudta megnevezni választókörzetének európai parlamenti képviselőjét, 18 százalékuk pedig nem tudta, hogy az EP-képviselőket az EU-tagállamok polgárai választják.